hétfő, május 06, 2013

Küzdés a Mátrában

Régen kínlódtam ennyit tájfutó versenyen, mint amennyit a hétvégi Tipo kupán. A gondok ott kezdődtek, hogy a hosszú pályák és nagy szintkülönbség ellenére bevállaltam az M40-es kategóriát, ahelyett, hogy egy rövidebb pályát választottam volna. Arra gondoltam, hogy nehéz lesz, de többet tudok majd tanulni belőle. Aztán, hogy a lúd kövér legyen, a kevés jelentkező miatt összevonták az M35-tel, a következmény: fiatalabb mezőny, hosszabb pályák.

Mindkét napon megszenvedtem a nagyon köves terepet, amin nagyon nehéz volt szeges cipővel futni, a mély patakvölgyekben viszont jól jött, ezért második nap is abban mentem.

Első nap (8.1 km, 360 m szint)




A szombati nap még tűrhetően ment. A második pontot kerestem vagy 3 percig, sok volt a hasonló bozót a környéken. Végül az egyik bokor mellett megálltam pisilni, közben néztem a térképet, és rájöttem, hogy 10 méterre tőlem van a pont :) A 15-ös pontra menet érdemesebb lett volna kicsit kerülni az úton, még lefelé sem nagyon lehetett futni a köves domboldalon. Kisebb kóválygás még volt a 19-es pont környékén a bozótban, végül sikerült a keskeny átjárókat megtaláni.

Második nap (8.6 km, 350m szint)




Vasárnap kezdődött a feketeleves, tényleg régen bolyongtam ennyit az erdőben. Utólag belegondolva az 1:15000 léptékű térkép zavart meg, több helyen is hamarabb számítottam a pontra. Nagyon nehezen tudtam azonosítani magam a terepen, az volt az érzésem, hogy mindenütt ligetes erdő van szétszórt kövekkel. Már az első pontra menet megzavart egy bólya, ami ott volt, ahol a pontra számítottam, de nem az enyém volt. A negyedik pontra menet megint korábban letértem a helyes irányról, és bolyongtam vagy 5 percig. A 6-os pont környéke szintén nagy kihívás volt, egy széles terasz, rengeteg tisztással és kővel - esélyem nem volt rájönni, hogy melyiken vagyok. Kíváncsi vagyok, hogyan csinálják a profik. A nap borzasztója azonban a 9-es pont volt. Eleve nem a legjobb útvonalat választottam. A bozóton átvezető útról nem kellett volna letérjek a völgybe, inkább továbbmenni, és az északra tartó felhagyott ösvényen többé-kevéssbé szinten menni át a patakon, majd szintén szinten megközelíteni a pontot. A nagyobb hiba az volt, hogy pontatlanul vettem az irányszöget, és elmentem a pont mellett, majd jóval feljebb bolyongtam az oldalban mint kellett volna. Utólag is hihetetlen, hogy többszáz méterrel mentem mellé. A 12-es pont környékén is sokat kóvályogtam, a sok árok közül nehezen azonosítottam be az enyémet. Itt már valószínűleg túl fáradt voltam a figyelmes térképolvasáshoz.

Tanulságok
  • Nem érdemes túl hosszú pályát választani
  • Meg kell tanulni pontosabban menni irányszögön - úgy tűnik, hajlamos vagyok balra eltérni
  • Figyelni kell a nem 1:10000 térképeken a távolságtartásra
  • A finom dobmorzatra jobban figyelni: pl.: merre hajlik egy domb, hol fut a finom gerinc, stb...

hétfő, április 22, 2013

Postás kupa

A hétvége meghatározó eseménye a Postás kupa volt, amit idén Dabas mellett rendeztek meg. Jellegzetes homokbuckás, bokros, fás terület volt, technikás pályákkal. Kevés út és ösvény, a tájékozódást leginkább a jelleghatárok és a finom, tagolt domborzat segítette. Sok volt a szúrós bozót, a vissza-visszatérő dilemma: kerüljünk vagy átvágjunk. Közben megérkezett a nyár is, erős napsütéssel, meleggel és leégéssel. Ki gondolta volna, hogy alig egy hónappal a hóolvadás után már naptej kell?

Első nap

Postás kupa 1.

Egyetlen komolyabb tévesztésem volt, a 15-ös pont környékén, először egy egyel korábbi buckán kerestem a pontot, miután megtaláltam pedig zavaromban rossz irányba indultam el. Ezzel összesen elveszíthettem körülbelül 3-4 percet. 15-ik lettem a 26-ból, ezen a jelenlegi felkészültségemmel maximum két helyezést tudtam volna javítani.

Második nap

Postás kupa 2.

A második napon egy lényegesen hosszabb pályán kellett megküzdeni a bozóttal. Az első pontra menet jobban belegabalyodtam a bozótba mint kellett volna, 1-2 perc veszteség. A nap tévesztése az 5-ös pont utáni klasszikus "fordítva tartott térkép" volt, amire csak háromszáz méter múlva jöttem rá, újabb 4-5 perc ugrott. A nyolcas pontnál már kezdett elegem lenni a bozótból, a pontról kifutáskor inkább kerültem, minthogy átvágjak, ugyanezt megismételtem nagyban a 19-es pont után.

Alapjában véve jó kis verseny volt, folyamatos odafigyelést igénylő pályákkal.

Tanulságok:
  • Kell egy hosszúujjú bozótruha, hogy ne a bőrömet rongyoljam
  • Bátrabban kell átvágni bozóton (megfelelő óvintézkedések után)
  • Térkép irányára figyelni, főleg, ha nem az eredetileg tervezett irányból érkeztünk a pontra

szerda, június 15, 2011

GPS a tájfutásban

Mostanában, ha olyanoknak mesélek tájfutásról, akik még nem hallottak róla, gyakran megkérdezik, hogy GPS-t lehet-e használni. A kérdés érthető, mert a GPS annyira elterjedt lett, hogy majdnem mindenki erre gondol először, ha tájékozódásról van szó. A válasz természetesen az, hogy tájfutó versenyen nem lehet GPS-t használni, csak a térkép és az iránytű az elfogadott tájékozódási eszköz.

Ha nem is versenyzés közben, a GPS használata mégis megjelent a tájfutók körében. Az egyik felhasználási terület a tájfutó térképek készítése, ahol óriási átalakulás ment végbe az utóbbi években, többek között a GPS-nek köszönhetően. A másik terület - és én főleg erről szeretnék írni - a nyomkövetés. Egyre több tájfutó visz magával a versenyre GPS loggert, egy olyan eszközt, ami folyamatosan rögzíti a saját (és gazdája) helyzetét, lehetővé téve, hogy a verseny után a tájfutó elemezze, hogy merre is járt.

Technikai edzésként eddig is megtárgyalták a versenyzők, hogy ki milyen útvonalat választott, de most megnyílt a lehetőség egy objektívebb összehasonlításra, és kavarások esetén a tévedés helyének azonosítására.

Az útvonal felhasználása

1. A legegyszerűbb lehetőség az útvonal feltöltése bármilyen internetes térképre. Erre számtalan lehetőség kínálkozik, az egyik ilyen a futoterkep.hu, amit Fazekas Gábor (Gubci) volt nagyváradi tájfutó fejleszt. A képre kattintás után a térképet érdemes átváltani műholdkép módba (Satellite gomb). Ha összevetjük ezt és a tájfutó térképet, akkor egészen jól be lehet azonosítani az ellenőrzőpontok helyét.

2. RouteGadget - a közösségi elemző. Ha van olyan szerencsénk, hogy a versenyszervező megosztja a térképet egy közösségi útvonalelemző oldalon, akkor nemcsak a saját útvonalunkat tölthetjük fel és igazíthatjuk a tájfutótérképhez, hanem a versenytársainkkal is összehasonlíthatjuk az útvonalválasztásunkat. A magyarországi nagyobb versenyek térképe felkerül egy ilyen oldalra, a mellékelt képre kattintva például a Postás Kupa térképein összevethetitek az én útvonalamat a többi szereplő útvonalával. Az oldal használatához Java illesztőprogram szükséges. Ki kell választani a térképet (OA kategória), majd a nevek közül néhányat, és meg kell nyomni az “útvonalak” gombot.

3. QuickRoute és Doma - a saját térkép-adatbázis. Néhány letölthető program segítségével a saját számítógépünkön is tájfutótérképhez igazíthatjuk az útvonalunkat, sőt, az így előállt térképekből saját internetes térkép-adatbázist építhetünk, ahol a térképek tartalmazhatják az útvonalunkat is. A mellékelt kép az én térképeimhez vezet. Az egyes térképrészletekre kattintva megnyitható a beszkennelt térkép a hozzáillesztett útvonallal együtt.

Úgy gondolom, hogy nagyon jó elméleti edzési lehetőséget kapunk a kezünkhöz egy kis GPS logger segítségével, ráadásul ezek az eszközök ma már nem is kerülnek sokba. Egy jobb iránytű áráért használható készüléket tudunk venni. A következő bejegyzésben ezekről fogok írni.

csütörtök, december 09, 2010

Trends

[...]
Van-e jogod elítélni
   - hisz benne s belőle is élsz -
   a jelent,
mert kínjában kérész-éltű fogalmakat teremt?
[...]
[Szilágyi Domokos: Bartók Amerikában]


... nem mintha a teknős-éltű fogalmakkal minden rendben lenne ...

hétfő, szeptember 13, 2010

amazon

Living with a Depressed Spouse. Customers who bought this book also bought "The Holy Bible".

csütörtök, február 18, 2010

... és lélek

[...]
S ha testével beteltem
és szellem kell meg ész:
szomszédom a nagymester,
a bölcs Averroés.

Abu Bekr Muhammad Ibn Quzmán Al-Kotróbi: Test és Lélek
[Faludy György fordítása]

szerda, szeptember 02, 2009

ASP.NET MVC + Prezi

Többé-kevésbé sikeresen megtartottam az előadást, amire az elmúlt időszakban készültem. A prezentáció a magyar fejlesztésű prezi-ben készült, ami a legnagyobb előrelépés a technikai prezentációkat segítő eszközök terén a vetítőgép feltalálása óta. Forget powerpoint, get prezi!

Kattints a start gombra, majd nyilakkal lehet mozogni előre-hátra.
Egérrel elég intuitívan lehet mozgatni (katt és húz) és zoomolni (görget)
Ha egy elemre kattintassz, rázoomol. A menüjében egy teljes képernyős mód is van (more / full screen)

kedd, február 10, 2009

fényszállítmány

Újra felfedeztem a fényképezést, a harmadik fotós korszakomban járok.

Az első a fekete-fehér filmes fotózás volt elsősorban Szmenával és Kiev márkájú orosz gépekkel, éjszakába nyúló sötétkamrás előhívásokkal. A cél: elfogadható emlékképek készítése.

A második korszak a technika fejlődésével jött el: a kilencvenes évek végén megvettem az első tükörreflexes gépemet (természetesen még filmeset) két objektívvel. Elkezdett érdekelni a kompozíció. A cél: szép emlékképek; a technika: főleg programautomatika. Ez a fejezet egy sajnálatos lakásbetöréssel maradt abba: ellopták a gépemet, benne a mézesnapjaim még előhívatlan képeivel.

A jelenlegi korszak az új digitális tükörreflexes gépemmel jött el. Ráéreztem a manuális beállítások gyönyörére és részben a kompozícióra. Most tanulok látni.

csütörtök, november 13, 2008

Úgy gondolom, hogy Isten jó világot teremtett. Ha szomjúságot teremtett, akkor van valahol egy kút is, víz is van, ami oltja a szomjunkat. Ha van egy gyerek, aki azért sír, hogy vegye őt ölbe valaki, hogy törődjön vele valaki, akkor csak kell legyen valahol egy nő, aki meg azt gondolja, hogy az lenne a szép az ő életében, ha ölbe tudna venni egy gyereket. És van valahol van egy ház is, aminek az lenne a jó, ha a poros csendjét a gyerekkacagás felverné. Ez egy óriási kirakós játék, megvan minden, csak türelmesen össze kell forgatni.
Böjte Csaba

vasárnap, augusztus 10, 2008

ruszki, go home

Georgia, Georgia,
The whole day through
Just an old sweet song
Keeps Georgia on my mind