hétfő, május 13, 2013

Bihar kupa

Az idei Bihar kupára azóta készülök, amióta megtudtam, hogy a Száldobágyi erdőben lesz. Gyerekkoromban többször jártam kirándulni oda, eleinte gyalog, aztán biciklivel, nézegettem az 1972-es térképet róla (jól emlékszem vajon?), de a tájfutás mindeddig kimaradt. Pedig egy nagyon szép, tiszta erdő, izgalmas domborzattal.

Első nap (M40, 5.2 km, 230 m szint)




A verseny előtt arra szugeráltam magam, hogy ne kapkodjam el az elejét, inkább lassan, de megfontoltan induljak, és ez egész jól sikerült. Az első 4 pont szokatlanul jól ment, a részidőkből pedig látszik, hogy végig tartani tudtam a második helyet. Az ötödik pontra menet megijjedtem a nagy völgytől, és úgy gondoltam, hogy okosabb lesz megkerülni. Nem volt jó ötlet, túl nagy a kerülő, ráadásul a végén bele is zavarodtam az utak keresztezésébe, és felmásztam egy kis dombra, amire nem kellett volna. A következő két pont rendben ment, a nyolcadikra viszont túl óvatoskodó útvonalat választottam, ami fölösleges kerülő volt és még a mocsárba is belefutottam miatta. A tizedik pontra már elfáradhattam, mert egy hirtelen jött ötlettől vezérelve átfutottam a völgy másik oldalára: két fölösleges árokátmászás lett az ára.

Második nap (M40, 4.8 km, 145 m szint)




A szombati futás alatt kiújult a derékfájásom annyira, hogy csak sántikálva tudtam járni, futni pedig alig. Ennek ellenére sajnáltam volna kihagyni a vasárnapi versenyt, úgyhogy kétféle kenőccsel és egy gyulladás+fájdalomcsillapítóval indítottam a napot, ennek ellenére minden lépés nehezemre esett. Erre a napra a "csak nyugisan"-ból már nem maradt sok, úgyhogy az első pont felé egyből nekivágtam a hegynek ahelyett, hogy megkerültem volna. A derékfájás miatt lassabban haladtam, mint egyébként tudtam volna, de a nyolcadik pontig többé-kevésbbé jól mentek a dolgok. Ott már forgolódtam egy kicsit, amíg meglett a pont, a kilencedig fele menet azonban megint eltértem az eredetileg kigondolt útvonaltól - és ismét rosszul tettem. A hamis biztonságérzetet adó útra fordultam, pedig a domborzat alapján sokkal gyorsabban és pontosabban tudtam volna tájékozódni.

Érdekes élmény volt, hogy mivel nem voltak nagyobb tévesztéseim, sokkal többet számított az útvonalválasztás.

Tanulságok
  • Csak nyugodtan
  • Bátrabban lehet domborzat alapján tájékozódni. Ha van jellegzetes domborzat és futható az erdő, akkor nem fontosak az utak
  • Rendszeres futóedzés kell terepen, jobban kell bírni a fölfelé futást.

Nincsenek megjegyzések: