Men of Iron

A briteknek nagyon jó érzékük van a tudományos és műszaki felfedezések tálalásához - vagyis annak bemutatásához, hogy ők mit tettek hozzá a világhoz. Ez a fajta ismeretterjesztés az érintettek életén és küzdelmein keresztül mutatja be a tényeket és a korabeli világot.

Greenwichben például, a Királyi Csillagvizsgálóban egy nagyon jó kiállítás van minden kezdő délkörrel kapcsolatos tudnivalóról és felfedezésről. Az idegenvezető mesélés közben néha átvedlik királlyá vagy csillagásszá hogy érzékletesebbé tegye a kort. Megtudható például, hogy bár a csillagvizsgáló épületének megtervezésével a kor legismertebb angol építészét bízták meg, a királyi csillagászok négy generáción keresztül mégis a sufniban fagyoskodtak, mivel a tökéletesnek tűnő nyolcszögű épületből ugyan minden irányba ki lehetett látni, de egyetlen észak-déli irányú fala sem volt amire rászerelhették volna a távcsöveiket. (Wren valószínűleg nem olvasott informatikai project management könyveket, különben tudta volna hogy mennyire fontos bevonni a felhasználókat a tervezésbe.) Az is kiderül, hogy a táblázat, amin a királyi csillagászok négy generációja dolgozott majdnem száz évig, éppen elkészülte előtt egy kicsivel lett fölösleges: egy ügyes mesternek sikerült olyan órát készítenie, ami hullámzó óceánon is megbízhatóan működött.

Azt viszont nem lehet megtudni itt, hogy az első hasonló táblázatot Tabula Varadiensis néven Nagyváradon készítette egy Purbachius nevű csillagász, emiatt akkoriban Nagyváradon haladt át a kezdő délkör. Ezt használták a korabeli hajósok; például Kolumbusz Kristóf ennek segítségével jósolt meg egy holdfogyatkozást és állította a maga oldalára a megbabonázott jamaikai benszülötteket. Ennek szemléletes bemutatása a nagyváradi idegenvezetőkre vár.

Nemrégiben láttam a Men Of Iron című filmet, ami hasonló szemléletességgel mutatja be az ipari forradalom korát a főszereplő életén keresztül. Isambard Kingdom Brunel korának egyik meghatározó alakja volt: ő épített először alagutat a Temze alatt, gyors és kényelmes vasutat, leghosszabb vasúti alagutat, leghosszabb függőhidat, hajót vasból, hajócsavaros hajót és sokminden mást. Mindenben a legjobb akart lenni, ezért nem minden projekje volt sikeres. Nagyon sok ötletét ma is használják.

A film érinti a munkások életét is - ami akkoriban nem sokat számított. Ha egy mérnök azt találta ki, hogy magasnyomású tartályban dolgozzanak, akkor úgy dolgoztak. Ha pedig néhányan meghaltak közzülük, voltak elegen, akik alig várták, hogy a helyükre álljanak.

A kérdés megint adott: száz év múlva kinek az életén keresztül mutatják majd be a mai világot?