Az Empire State Building tetejére éppen sötétedés előtt jutottam fel, így onnan néztem végig amint besötétedett és kigyúltak a város fényei. Megdöbbentő érzés olyen magasan lenni ahonnan a többi óriási felhőkarcoló valahol a mélyben látszik.

Az épület a világválság idején épült rekordidő alatt. Naponta több mint egy emeletet húztak fel, ami nagyon komoly szervezést igényelt. Manhattan már akkor nagyon sűrűn lakott volt és a nagy szerkezeti elemeket nem volt hol tárolni a közelben, ezért minden akkor kellett odaérjen, amikor már be is tudták építeni. Ezt Tonitól, a taxistól tudtam meg. Ő az, aki bemutatja fentről a várost azoknak, akik kikölcsönöznek egy hangosbédekkert. Nagyon kellemesen mesélt mindenféléről. Többek között a nagyapjáról, aki a század elején érkezett New Yorkba és húsz cent volt az összes vagyona. A kikötőből az első útja a Brooklyn Bridge-hez vezetett, ami az akkori mérnöki teljesítmény csúcsa volt, és tíz centet fizetett azért, hogy átsétálhasson rajta.